Mi, nők, imádjuk a bikiszezont. Alig várjuk a nyarat, nagy önbizalommal, felbátorodva indulunk körjáratra, kiválasztani az idei kedvenc bikininket, fürdőruhánkat. Otthon aztán vígan pózolunk benne, a strandon pedig egyenesen szárnyalunk. Büszkén napoztatjuk a pocakunkat, bekajálunk a hamburgeresnél, majd körbejárunk, hogy mindenki lássa a bomba formánkat. Igaz?
Nem. Nem igaz. Úristen, dehogyis! Még csak az kéne. Nem és nem. Soha. Még a hideg is kiráz a gondolattól, hogy direkt felhívjam magamra a figyelmet egy strandon. Eddig sem tettem, ezután pedig főleg nem fogom. Hogy bomba forma? Van egyáltalán olyan közülünk, aki ennyire biztos magában? Talán van, de hogy nem túl sok, abban annyira vagyok biztos, mint hogy imádom az ufózöld színű üdítőket, vagy a patkány formájú gumicukrot az esti ügyeletek alatt. Vagyis 100 %. A nyaralások előtt a nők többsége (és ezt sok éves tapasztalat és megfigyelés mondatja velem) hihetetlenül elégedetlen az alakjával, sokkal nagyobbnak látja magát mint akár csak egy hónappal ezelőtt (amikor dekára ugyanennyi volt, mint most) és retteg a pillanattól, amikor fel kell próbálni a tavalyi bikinit az utazás előtt. Június végén már igencsak célszerű kitalálni, hogy miben szeretnénk rejtőzködni a strandon ebben a szezonban, és ideje nyakunkba venni a várost egy extragyors vásárlás erejéig. Ami csak öt perc. Vagy tíz. Na jó, lehet hogy van az fél óra, egy óra vagy fél nap is.
Körülbelül 15 éve minden névnapomra (ami szerencsére májusban van) fürdőruhát kérek, vagy arra pénzt. Anyukám egy idő után meg sem kérdezte, hogy mire vágyom, csak rajzolt egy szuper bomba csajt bikiniben egy borítékra, és beletették az erre szánt összeget. Idén is sikerült beszereznem néhány apróságot, viszont a megvásárlásuk, kiválasztásuk hatalmas küzdelmet, embert próbáló perceket követelt. (vagy órákat)
Idén megneszeltem, hogy a kerületben, ahol dolgozom, a Hádába szuper, vadiúj fürdőruhás láda érkezett. Kb. 1000 darab tüneménnyel, a világ összes színében, mintájával, fazonjában. Magam sem hittem, hogy létezik ekkora választék, és hogy pont a méretemben annyi féle bikinitípus lesz, hogy fél órát töltök csak a próbafülkében. (ami máskor nekem alig tart 3-4 percig, mert utálom a pici helyet, a nagy koszt és a rossz világítást) Az első és legfontosabb az volt, hogy mindenféle helyre megyünk idén nyaralni, ezért többféle fürdőalkalmatosságra lesz szükségem. Nagyon szeretem a tengerészmintát, van ilyen egyberuhám, felsőm, kendőm, táskám és több kiegészítőm is, így először a kék-fehér csíkos bikinialsóra és a csavart piros felsőre csaptam le. Ez tuti biztos választás, mindenhol csinos, és nagyon kényelmes viselet. Mikor megláttam a tengerész színekben pompázó pöttyös egyberészest, muszáj volt felpróbálnom. Be kell vallanom, nem éreztem mást, csak azt, hogy jöhet a pihenés, strandolás, a napozás, én állok elébe. Fantasztikusan éreztem benne magam.
Választottam egy fekete felsőt egy batikolt hatású alsórésszel, aminek kékes-lilás-zöldes színei vannak, és egy pánt nélküli rózsaszínt egy sötétebb tónusú alsóval. Persze ezekben az a jó, hogy bátran variálhatók egymással, attól függően, hogy milyen kedvünk, napunk, hangulatunk van. Illetve hogy milyen az időjárás, hogy folyóban, tóban vagy medencében fürdünk-e és hogy mekkora aznap az önbizalmunk. Kiegészítőkkel bátran fel lehet dobni, mint ahogyan a nők többsége meg is teszi ezt strandkendővel, lenge strandruhával, vagy törölközővel. Főleg a nők. És nem mondok újat azzal, ha azt állítom, hogy az alakjuk takargatása miatt. Akik szeretnek úszni, azok tudják, hogy ezt a tevékenységet igazán könnyen egy egyberészes fürdőruhával lehet megvalósítani. Én mindig imádtam úszni, medencében és folyóban is, ezért idén kerestem egy olyan egyberészest, ami kényelmes, és egyben csinos is. Ez a fekete darab elég mélyen dekoltált, kövekkel van kirakva, és nagyon de nagyon szuper érzés benne lenni. Javaslom mindenkinek hogy nézzen körül a piacon és keressen valami hasonlót, hatalmas a választék, és ebben az évben is nagyon divatos.
Sok időt töltöttem el a nézegetéssel, válogatással, kilóra amúgy is imádok vásárolni. Nagy szabadságot ad. Ez alkalommal összesen nem költöttem e fenti bikinikre 2000 Ft-ot. El is meséltem facebookon néhány kedves kollégámnak, akikkel másnap ki is veséztük a "kinekmielőnyős" és a "naénfelnemveszem" témakört. Persze semmivel sem lettem magabiztosabb, ugyanúgy utálok meztelenkedni, vetkőzni, és nem vagyok egy cseppet sem elégedett. Valószínűleg soha nem is leszek. A nyaralásaimat sosem tudja elrontani ez a tényező, de az azt megelőző időszakot igen. Rettegek attól, hogy vajon mikor kell felvennem először és azzal nyugtatgatom magam, hogy veszek többféle strandpapucsot, van egy-két hatalmas színes törölközőm és néhány strandtáskám is. Bekészítek szalmakalapot, napszemcsit, újságot, gumimatracot az akcióhoz. Élvezem a víz melegségét, a napot és a közelben lubickoló gyerekek viháncolását. Párommal gyakran ráhasalunk egy matracra és a lábunkkal hajtjuk magunkat a mélyebb részek felé. Így lehetőségünk van megmenekülni a cápák elől, mint a Cápa című filmben, és D. nem fél attól, hogy nem ér le a lába. (Ugyanis Duna mellett nőtt fel, de nem tud úszni és utálja, ha ezzel példálózom)
A vásárlás végén egy nagyon kedves anyukával és a kislányával beszélgettem egy kicsit, mikor ráakadtunk a híres Borat film féle fürdőnadrágra. Vagy fiú egyberészesre. Vagyis erre a zöld micsodára. Nagy élmény volt idegenekkel együtt nevetni, és persze a körülöttünk lévők mind felfigyeltek a kincsre. Ehhez képest minden hurka, narancsbőr, lilafolt, aránytalan testalkat, túl kicsi, vagy túl nagy mell túlontúl normális. Úgyhogy nyugi, minden helyzet menthető, köszönhetjük ezt annak a csodásan szőrös fiatalembernek a rikító zöld izében.
Neked megvan már az idei bikinid?
Címkék: Kincsek
